Viszont ekkor derült ki, hogy van egy nagy daganat féleség benne, amit egy elég kockázatos műtéttel lehetne eltávolítani. Ezt viszont már az Anyukám nem merte bevállalni. Elvégre csak 14 éves szegény kutya. És az orvos is azt mondta, hogy nem élné túl, vagy nem is lehetne vele már semmit sem csinálni. Aztán szegény még élt egy hónapot és amikor már az Anyukám is lelkileg elengedte, akkor szépen elaludt szeptember negyedikén :-((((((. Anya ásott egy sírt neki a kertben, aztán Biankával együtt álltunk és néztük, ahogy Anya eltemeti. Sírt Anya :-(((( Aztán mikor eljöttünk onnan én még mondtam, hogy szia "Csikácsa", de már nem hallotta.
Aztán Éviék is elköltöztek. Ezután Anyának és nekem is jött egy kis megfázásos tünet, természetesen 40 fokban. Én voltam fül-orr-gégészeten vizsgálaton, ahol mindent rendben találtak, pont úgy mint a hasi ultrahangon is. 19-én voltunk egy jó kis sörfesztiválon, ahová jöttek a barátaink is.
Az Apák végig kóstolták a sörök mindenféle változatát, az Anyák és lányaik pedig kísérték őket mindenhova. Néha kicsit megőrültünk, ettünk, ittunk és remekül éreztük magunkat!!!! Barbival még fejjel lefele is szép a világ :-))))))
Augusztus huszadikán a nagy ünnepen este szintén baráti találkozó volt. Elmentünk a vidámparkba!!!! Ami idegesítően este, vagyis délután hatkor bezárt!!!!! Felháborító, hogy ott álltunk a kapuba és nem mehettünk be. Egészen addig míg egy néni megszánt bennünket és megengedte, hogy kacsa-vonatozhassunk egyet. Háááááát, ilyen jó élményben még nem volt részem!!!!! Bianka beült velünk, és mi Barbival élveztük az egészet!!!!! Egy nagy sárga kacsa vitt minket, pici lejtőkkel, föl meg le. Aztán sajnos mennünk kellet. Na nem baj, majd jövőre újra megyünk és mást is kipróbálunk!!! Ilyen társasággal mindig mindent szívesen :-))))))
Aztán az örömöm nem sokáig tartott, mert 2 nap múlva kimentünk Anyával a debreceni strandra. Jött Barbi is. Utána Anyával és Apával mentünk a hajdúböszörményi strandra. Ezzel nem is lett volna baj, csak én kicsit kiütéses lettem. Anyáék nézegettek és azt gondolták, hogy biztos a melegtől vagyok kiütve. Ami nem volt lehetetlen, ugyanis még mindig forróság volt ezen a napon is. Mint egész nyáron. A strandolás nagyon jó volt.
Csúszdáztunk, voltunk a hullám medencében is és ugráltunk. Ettünk lángost, ugráló váraztunk, egyszóval minden tiszta boldogság volt. Kivéve a pettyeimet amik nem akartak múlni. Nem is beszélve a másnap reggelről, amikor is már lázasan ébredtem és nem csökkent a pettyek száma, hanem szaporodott. Na hurrá, mondta az Anyukám: Én (mármint anya) pont így néztem ki gyermekkoromban, amikor skarlátos voltam.
Apával próbálták elhessegetni ezt a gondolatot, de sajnos délutánra már az orvos is megállapította ezt a tényt :-((((( Na, kemény 10 nap következett. Anya kiborulva, Én szintén. Vérvétel, orvostól orvosig. Lassan már kezdték velünk elhitetni, hogy valami komolyabb bajom is van. Végül is NEM, csak Én egy kicsit érzékenyebben reagáltam a betegségre. Mert mint tudjuk, nálam semmi sem tud normálisan lezajlani!!!! És véget is ért az augusztus. Összegezve semmi jó nem történt, kivéve azt az egy napot a sörfesztiválon!!!! Ez viszont mindent vitt :-))))
Aztán jött a szeptember. Ami betegség mentesen telt el!!!!! Viszont volt benne izgalom is. Anya telefonált az új bölcsikémbe! Kaptunk is időpontot. Húúúúúúúúú ez nagy élmény volt. Anya nem tudta pontosan merről kell bemenni, ezért végig jártuk kívülről az egész bölcsit. Időnként Anya megkérdezte, hogy hol kell bemenni? A kedves nénik segítőkészek voltak és mindig útba igazítottak minket. Aztán mire beértünk a vezető nénihez, akit Piroskának hívtak, már így fogadott bennünket: Tessenek csak jönni, már tudom, hogy jönnek, mert a hátsó csoportból már telefonáltak, hogy ezt a gyönyörű kislányt ebbe a csoportba vegyük fel!!!!! Még be sem értünk és máris sztár vagyok!!!! :-)))) Mindenki engem akart!!!! Természetesen ez olyan jól esett Anyának, hogy szóhoz sem jutott. És természetesen mindenki nagyon kedves és szimpatikus volt. Kimentünk az udvarra, játszottam a piros mozdonyon, megnézhettük a szobákat meg mindent. Anyával mind a ketten megszerettük a helyet és eldöntöttük ez lesz az Én új bölcsikém!!!!! Természetesen innentől elindult a szaladgálás. Papírok ide-oda beadása, Anyának a munkahelyén rendezni a szabadságát és stb........
A nagy szaladgálás közben volt egy szabad hétvégénk, amit Tiboréknál töltöttünk!!!!
Végre megint egy jó csapat, tökéletes társaság, kaja, pia, buli :-)))))) Benjinek vettünk Anyával egy tréleres autót, amit Én adtam át neki!!! Még puszit is kaptam érte :-))))) És nagyon aranyos volt, mert Én is kaptam tőle játékot. Természetesen memória játékokat, mert most engem ez köt le. Anyukám szerint hiába van egy játékra ráírva, hogy 3-4 éves kortól, engem ez egy cseppet sem zavar, mert megoldom :-))))) Nem sztárolom magamat, de logikusan tudok gondolkodni és a memóriám az fantasztikus :-)))))
Ebéd után elmentünk a vásári forgatagba. Voltak játékok, hinták, pörgők, dodgemek. Mindenre felakartam ülni, persze korhatárosak voltak a játékok. De amire lehetett, arra felültünk Benjivel.
A legjobb az a dodgem volt, ahová mindenki beszállt és indult a nagy ütközések sorozata. Én Anyával ültem egy kocsiban és rendszeresen üldözőbe vettük Apát és Biankát is. Volt amikor még koccantunk is!!!
Nagyon vicces volt!!! Remekül éreztük magunkat.
Aztán hazamentünk, Én játszottam Benjivel, hol az udvaron, hol bent a szobában. Olyan remek autópályája van!!! Engem ez nagyon lekötött :-))))
Este együtt fürödtünk Benjivel, most meg volt engedve a pancsika :-)))) Fél óra pancsi után Anya kivett, aztán vacsora és még egy kis játék. Az éjszaka jól telt, csak egyszer keltem fel, mert nem tudtam, hol is vagyok igazán. Reggel pedig frissen kipihenten, a reggeli után elindultunk a kalandba!!!!
A napi cél a Pisztrángos volt, természetesen túrázva!!! Tiboréktól kaptunk egy háti hordozót, ha netalán elfáradnék és nem lenne kedvem jönni a lábaimon, akkor könnyebben tudnak cipelni.
Hát persze hogy 5 métert sem voltam hajlandó gyalog menni :-)))) Ekkor Apa felvett és szintén vagy 5 métert cipelt. ekkor igyekeztem hisztibe kitörni, hogy majd Anya cipel. Röviden el is értem a célomat. Szegény anyukám cipelt végig az úton. Volt kis pihenő is közben, ettünk ropit, ittunk szörpit. és láttam a sihuhu mozdonyt is.
Természetesen mire odaértünk Én teljesen kiakadtam és elaludtam. Anya szerint ez pont jó is volt, mert mire mindenki megette a finom kis pisztrángját addigra pont felkeltem. Végül is jó levegőn voltam és kipihenten ébredtem. Ettem egy pár falat kis krumplit meg halacskát aztán indultunk is. Visszafele már kis vonattal jöttünk, így nem kellett sokat gyalogolnunk (főleg nekem nem). Megvártuk a vonatot és aztán felszálltunk rá.
Húúúúú, nagyon jó volt!!!! És még egy alagútba is belementünk. Nagyon sötét volt, de nekem nagyon tetszett!!!! :-))))))) Aztán megérkeztünk az állomásra, ott leszálltunk és Apa még készített pár fotót rólunk.
Aztán irány a nagy fagyizóóóóóó!!!! A bőség zavara fogadott minket. Volt egy csomó fagyi :-))) Persze nekem csak is a "csoki faki" jöhetett szóba. Nagyon, de nagyon finom volt. Fagyizás után elköszöntünk egymástól és elindultunk hazafelé. Mint mindig, most is csak azt tudom mondani, hogy az ilyen csavargós, kalandos hétvégék az Én kedvenceim!!!!! Egyszerűen szupi volt :-)))))
Az októbert akár ki is hagyhatnánk a felsorolásból. A feléig nem igazán történt semmi sem. Jártam Zsuzsához a bölcsibe, aztán meg kiütött egy tüszős mandula gyulladás. Természetesen egy kis kiütéssel társulva. Na, és ki az akinek 6 nap alatt nem gyógyul meg a betegsége???? Hát persze, hogy az enyém. Maradt továbbra is az antibiotikum. Közben tartottunk egy jófajta kis grill partit. Végre jöttek megint a kedvenc barátaink!!!! Az idő meseszép volt Én és Barbi kint aludtunk a szabadban!!!!
És milyen jól is esett nekünk. Addig a szülők csacsogtak meg pihentek :-))))
És persze a végén még egy kis fincsi torta is volt!
Jelzem, ezen a napon megcsípett egy szúnyog!!!! Ami nem lett volna gond, csak nálam ez sem normális módon jelentkezett. Estére lett 2 fejem :-)))) Kicsit mulatságos volt ahogy kinéztem, de ennél jobban már csak reggel néztem ki. A bal szememet ki sem tudtam nyitni. Az a púp ami volt a homlokomon az lejött a szememre :-((((( Másnap orvos, bőrgyógyász és kenceficék következtek. Aztán végre elmúlt minden!!!!! És most már jól vagyok. Lassan készülődnöm kell az új bölcsikémre!!!! Nemsokára szoktatás!!!!!! Nagyon izgi és már nagyon várom!!!!!!





































