Viki-Piki-Paki-Puki :-)))))

Igen, igen, nem hülyültem meg. Tessék csak gyorsan egymás után kimondani!!! Ugye nem is olyan egyszerű :-)))).  Viszont egy remek szójáték. Tegnap az Apukám találta ki ezt a szójátékot és ezzel szórakoztatott utazás közben.(most megjegyezhetitek....."úristen ez megbolondult"....). És NEM! Nekem nagyon tetszett, olyan jókat kacagtam rajta :-))). Egyébként is minél viccesebb valami, én annál jobban kacagok rajta. Az én Apukámnál pedig kevesebb vicces ember van, ez tuti. És ezt a munkahelyén is sokan tudják bizonyítani :-)))).

A hétvégén megint voltunk úszni és utána sétáltunk egy nagyot az erdőn. Igazán szép őszi idő volt. Az úszás most nem ment olyan jól, mint a múlt héten. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egész délelőtt piacoltunk meg shoppingoltunk. Anya, tesó és anya legkedvesebb barátnője (aki az én barátnőm is már! :-)), Ibikével együtt kimentünk a zsibire vásárolni. Mivel szombat volt ezért igazán nagy piac tárult elénk. Igaz inkább sok gagyi dolog volt, de amit akartunk azt megtudtuk venni. Utána még mászkáltunk egy kicsit és kocsikáztunk. Természetesen én, mint mindig most is bealudtam a menésbe, és nem zavart sem a tömeg sem a zaj. Aztán hazamentünk, egy gyors ebéd és indultunk vissza az úszásra. Na ezért voltam én fáradt. Azért haladtunk is az úszással. Már kaptam háromszor vizet az arcomra egy furcsa kis hajóból. Nem mondom hogy jól esett mikor az arcomra ömlött a víz, de állítólag csak így lehet majd kiváltani azokat a reflexeket amik segítenek abban hogy ne fulladjak meg a víz alatt. Így hát tudomásul vettem és elfogadtam. Végül is Anya és Apa is ott volt mellettem, vagyis teljes a biztonság. Arról nem is beszélve, hogy utána megkaphattam a kis hajót és jól beleharaptam! :-))). Na, most mondaná az Anyukám :"ez a harapdálás!", igen-igen ez egy új tulajdonságom. Természetesen a legjobban az Anyucikámat szeretem harapdálni! Mindegy hogy hol, csak harapok..... Persze Ő ezt nem veszi olyan viccesnek. De azt már legalább tudja, hogy amikor kitárom felé a kezem és a szám (ekkor harapok), ez azt jelenti hogy jó lenne ha kinyitna a "tejbüfé". Ugyanis mint már írtam, még mindig cici függő vagyok! És ami még jobb, hogy már azt is tudom hogy a cici hol helyezkedik el Anyán! Ha rám néz és azt mondja cici, én rögtön tudom hova kell néznem, és ha véletlen az ölébe vagyok akkor már tátom is a számat! :-))). Az Anyukám szerint ezt hívják valami Pavlovi reflexnek. Fogalmam sincs ki vagy mi az, de elhiszem neki :-))). Ma megtörtént.......életem első átaludt éjszakáján vagyok túl! Azt nem tudom, hogy ez jó-e, de minden esetre megtörtént :-))). A szüleim biztosan értékelték. Így én is pihent vagyok meg ők is. Anya azt mondta, hogy ezt be is írja a babanaplómba. Jut eszembe, napló! Az Apukám csinált nekem egy Vikidárium nevezetű kis könyvet! (Apa! fotót kérek róla!) Ez a kis könyv az én életemet mutatja be, lépésről lépésre. Azt mondta az apukám, hogy minden évben csinál nekem egy ilyen kis könyvet. Milyen jó lesz majd nekem azokat olvasgatni ha már nagy leszek!!!! Ezerszer elfogom még mondani, hogy nekem milyen REMEK SZÜLEIM vannak!!! És tudom ajánlani mindenkinek aki olvasgatja a blogomat, hogy igenis vegyék fel a  kapcsolatot a szüleimmel ha szeretnének ilyeneket a gyerekeiknek, csak nem tudják hogy hogyan kezdjenek bele! Biztos nem fognak haragudni, ugyanis mind a kettő nagyon segítőkész :-). De ezt szerintem mindenki tudja...........:-))))).




Íme néhány kép a Vikidárium (CEWE Fotókönyv) első kötetéből (klikk után automatikusan váltakoznak a képek)